Péter 2. levele
Idővonal
Szerző dátum címzettek
Péter "Jézus Krisztus apostolaként" azonosítja magát (1:1). Hangsúlyozza hogy szemtanuja volt átváltozásának (1:16–18; lsd. Mt. 17:1–8). Valószínűleg római börtönében írja levelét (see 2 Pet. 1:12–15) nem sokkal kivégzése előtt valamikor 64–67. között.
Lehetetlen megállapítani, hogy mely gyülekezeteknek címzi a levelet. Feltételezhetően a Kis-Ázsiai egyházaknak, mivel megemlíti hogy ez a második levele számukra. (3:1; lsd. 1 Pet. 1:1–2).
(A 2 Péter 2 és a Júdás levél hasonlóságáról lásd az utóbbi bevezetését.)
Témája
Isten kegyelme Krisztusban valóban átalakítja és felhatalmazza a keresztényeket arra, hogy az ellenkezés dacára is igazságosan éljenek. Ez az 1:2–4-ben bemutatott kegyelem szolgál az egész könyv alapjaként. A bennük lakó Szent Szellem teremt erényes tulajdonságokat Krisztus követőiben (1:8–12), ez szüli az eredményes életet.
Cél és alkalom
Péter rövid, utolsó emlékeztetőjét írja a gyülekezeteknek, hogy olvasói Isten kegyelméből Istennek tetsző módon éljenek. Ezért Péternek meg kell küzdenie a hamis tanítókkal is, akik nyilvánvalóan nyomást gyakoroltak az egyházakra, hogy azok elálljanak Krisztus valódi ismeretétől (lásd a 2. fejezetet). A hamis tanítás ez esetben nemcsak teológiai, hanem erkölcsi kihívás is, amely a szexuális engedékenység valamilyen formáját hirdeti "legitim keresztény" életmódként.
Míg a hamis tanításról Péter írása alapján tudunk, történelmileg lehetetlen azonosítani, kik is voltak a hamis tanítók. Például nincs egyértelmű történelmi bizonyíték arra, hogy gnosztikusok lennének.
Péter 2. levele komoly kérdésekkel foglalkozik, de híres példázatokkal és bölcs mondásokkal, valamint élénk költészettel és képekkel is tele van.
Kulcs témák
Isten, Jézus Krisztusban, a keresztények számára lehetővé tette az isteni természetben való részvételt (1:2–4).
Isten kegyelme az istenfélő életet eredményezi (1:5–15).
Az igazság kinyilatkoztatása biztos a Krisztusban és a Szentírásban, mert Istentől származik, és nem emberektől (1:16–21).
A hamis tanítók Isten kezébe kerülnek, pusztulásukra. (2:1–10).
A hamis tanítók erkölcsileg is csődöt mondtak. (2:11–22).
A hívőknek ki kell tartaniuk az ellenzőkkel szemben, tudva, hogy az utolsó napokban élnek (3:1–13).
Az Úr a türelmes teremtésével, de egy nap hirtelen visszatér, hogy megítélje azt (3:8–10).
Isten megmenti az igazat (2:7–9; 3:13–18).
Áttekintés
Kezdő üdvözlet (1:1–2)
Isten kegyelme Krisztusban az isteni élet forrása (1:3–11)
Péter emlékeztetője a gyülekezeteknek (1:12–21)
A hamis tanítók megméretése (2:1–22)
Az Úr napja biztosan eljön (3:1–13)
Záró, összefoglaló bátorítások (3:14–18)
