Charles Spurgeon: "Hűen Krisztushoz – kihívás az Igazi életre, keresztyének számára" c. könyvéből A z emberi szív semmibe sem esik bele olyan könnyen, mint a büszkeségbe, és még sincs olyan bűn, amelyet a Szentírás gyakrabban, nyomatékosabban és ékesszólóbban elítélne. A büszkeség indokolatlan. A homokon áll, vagy ami még rosszabb, a tenger hullámaira teszi a lábát, amelyek a lépése alatt meginognak - vagy ami még rosszabb, buborékokon áll, amelyeknek hamarosan szét kell pukkadniuk a lába alatt. Minden dolog közül a büszkeségnek van a legrosszabb talpa. Nincs szilárd szikla a földön, amelyre támaszkodhatna. Szinte mindenre van okunk, de a büszkeségnek nincs. A büszkeség olyasvalami, aminek természetellenesnek kellene lennie számunkra, mert nincs mire büszkének lennünk. A büszkeség bolond. Nem hoz hasznot magával. Nincs bölcsesség az önfelmagasztalásban. Más bűnöknek lehet némi mentsége, mert az emberek látszólag hasznot húznak belőlük. Az emberek talán kifogá...