Jó nekünk itt..

Valóban?

.. sok közösség szeretne bent maradni. Micsoda élmény! De ez gyermeki vágy...

Péter ekkor Jézushoz fordult:
„Uram, olyan jó itt lenni!
Ha akarod, készítek három sátrat:
neked, Mózesnek és Illésnek.”
Mt 17:4
_EFO.

Jézus, teljes dicsőségében

Jakab, Péter és János megdöbbent a csodálatos kinyilatkoztatástól, amikor Jézus felvezette őket, közeli tanítványait a hegyre. Jézus itt teljes dicsőségében nyilatkozott meg. Ők pedig bepillantást nyertek a mennybe és a határtalan, eljövendő Ország világosságba.
Nem csoda, hogy Péter hangot adott annak a vágyának, hogy ott maradjon és ott lakjon a mennyei hősökkel és Jézussal!
Aztán a mennyei Atya rendbe hozta a dolgokat. Neki ugyanis volt/van egy terve, amely egyáltalán nem befelé forduló. És Jézus ismeri ezt a tervet:

hirtelen fényes felhő takarta be őket. A felhőből hang hallatszott:
„Ő a Fiam, akit szeretek, és akiben gyönyörködöm! Hallgassatok rá, és engedelmeskedjetek neki!”
Mt 17:5 (EFO)

Jézus körei

Jézusnak voltak belső körei és külső kapcsolatai. Legközelebbi munkatársai Péter, Jakab és János voltak, aztán láthatjuk a tizenkettőt, majd a hetvenet. Stb.

Jézus másképp tanított a különböző köreinek. Ugyanazt az üzenetet, Isten Országát hirdette, de másképpen tanított.

A Jézus körüli körökből látjuk, hogy {Isten} jelenléte koaxiális vagy kon-centrikus módon {is} működik.
Az ő bensőséges kapcsolatai nemcsak szellemi követőkből állnak, ez a kapcsolatrendszer intim közösség és barátság is. Amikor ez a dinamika Isten és ember között megszakad, a Mennyek országa 'megszűnik' azon a helyen.
Jézus élete egy átlátható, transzparens élet, egy megtört és megosztott élet. Kenyér - élet. {Mt 26:26; Jn 6:11;}
A keresztény vezetők számára ez egy fontos gondolat. Segít a sokszorozódásban.

Jézus élete egy átlátható, transzparens élet, egy megtört és megosztott élet. Kenyér - élet.

Kapcsolatban maradni

Jézus közössége időtlen és ezért folyamatos. A világ gonosz uralkodója: a Vádló meg akarja szakítani ezt a folyamatosságot. A tanítványok tisztában voltak ezzel, megértették ennek veszélyét, és állandó kapcsolatban maradtak Jézussal, majd később a Szentlélekkel. És kapcsolatban maradtak egymással is. Tehát: felfelé, valamint egymással is. Ez a bensőséges családi hely. Bent.

Odaszentelték magukat...

És állhatatosan megmaradtak {odaadták magukat} az apostolok tanításában és a közösségben, a kenyértörésben és az imádságban." (ApCsel 2:42)

A görög koinonia azt jelenti: "közös" vagy "osztozni".
Láthatjuk tehát, hogy ennek a közösségnek két iránya van: vertikális és horizontális, személyes értelemben. Ezek együtt adnak a hívőnek teljes életet.

Csúcstalálkozó

Amikor Jézus legközelebbi társaival felmegy a hegyre/az átlényegülés helyére, megosztja velük legfontosabb kapcsolatát és kinyilatkoztatását.
Ez egy rendkívüli élmény, tulajdonképpen egy csúcstalálkozó, azaz Jézus munkatársaival {Mózessel, Illésel} találkozni és a mennyei érintésbe kerülni valóban különleges alkalom. Isten hangját hallották, szeretete kiáradt, és az emberek élete megváltozott általa.
Péter így beszél személyes élményéről:

Beszéltünk nektek arról, hogy Urunk, Jézus Krisztus nagy hatalommal fog visszajönni. De nem ravaszul kitalált történeteket meséltünk el nektek, hiszen mi a saját szemünkkel láttuk Jézus fenséges nagyságát! Ott voltunk Jézussal együtt a szent hegyen, amikor az Atya-Isten abban a dicsőségben és tisztességben részesítette, hogy a Felséges Dicsőség hangja szólt hozzá:
„Ez az én Fiam, akit nagyon szeretek, és akiben gyönyörködöm!”
Mi hallottuk ezt a Mennyből jövő hangot!
2Pt 1:16 → Mt 17:1-5

munkálkodó, osztó, adakozó

Péter életét, gondolkodását és szívét tehát nem a tanok változtatták meg. A Jézussal való folyamatos kapcsolata egy nagyon bensőséges munkakapcsolat volt, amely intenzív mennyei élményekkel is járt.
Jézus minden dolgában az Atyával való kapcsolatról tanított, és ez egy munkálkodó, osztó, adakozó kapcsolat. Minden cselekedetében, a Fenséges szava szerint járt... :

"...adott és osztott a szegényeknek, igazsága örökké megmarad"

Ez a 2Kor 9:9-ben egy közvetlen idézet a 110. zsoltárból, ahol az az ember aki féli az Urat, ...az igaz ember:

...ingyen oszto{gat}ott, adott a szegényeknek;

igazsága örökké megmarad;
szarva dicsőségben emelkedik.
Zsolt 112:9

Note:
Legfőbb ideje egy teljes körű tanításnak Isten bőséges és gondoskodó országáról. A szegények és a mindenféle értelemben vett nincstelenek mindig körülöttünk vannak:
5Móz 15,7; Péld 28,27; Péld 11,25;

A kapcsolat az Atyával - egy működő, osztó, adakozó kapcsolat.

Fényt /világosság adva

Jézus földi szolgálata a Fény és ennek a fénynek továbbadása. Ez az ő növekedésének egyik kulcsa:
"adjatok és adatik"

Nem azért gyújtanak olajmécsest, hogy letakarják, vagy az ágy alá tegyék, hanem hogy a mécstartóra helyezzék, és világítson azoknak, akik bejönnek a szobába
Lk 8:16

Jézus nagyon dinamikusan látja a fényt, a világosságot. Közvetlenül a Szent Szellemre mutat és közvetíti Őt:

"Azért jöttem, hogy tüzet hozzak a földre, és mennyire szeretném, ha már lángba borulna!"
Lukács 12:49

Ez egy fontos gondolat a keresztény vezetők és vezetettek számára.

Átváltozások

Amikor Isten megjelenik Jézus Krisztus életében, ő mindig egy fontos mérföldkőhöz érkezik. Az átváltozást megvilágosodást követi.
Az epifánia (vagy teofánia) Isten megjelenése, működése Krisztus emberi formájában. A szó a görög láthatóvá válni igéből származik, és az Úristen megjelenésének eseményeit foglalja magában:
· a királyok (bölcsek) kinyilatkoztatását és hódolatát, akik felismerték Jézusban a várt Messiást;
· Jézus születését, Isten elrejtőzését és megalázását az emberi lét egyszerűségében.
· Vagy lássuk és értsük meg a kánai menyegző csodáját, Krisztus mennyei földi tevékenységének első jelét.
· Végül pedig álljunk a hegyen, amikor Jézus igazi dicsősége és hatalma egy időre kinyilvánul és láthatóvá válik.

Jó nekünk itt?

Most lássuk Péter reakcióját, fent a hegyen. Isten jelenléte és látható csodája hatalmas élmény.
Természetesen ez a teljesség előképe, ezért aztán sok közösség szeretne bent maradni. Micsoda élmény! De ez a gyermek vágya. Legyen szó a tudásszintünkről, a megértésünk szintjéről, a tegnapi vallási irányultságról, a szép közösségi eseményekről, vagy a dicsőség lelki állapotáról - legbelül még mindig rendkívül gyermeki módon élünk. A szép, a kellemes, a jó állapotában akarunk maradni. Az oviban.
Közben Mennyei Atyánk szeret minket, ezért felkészített minket a növekedésre.

"Ne a régi dolgokat emlegessétek,
ne a múlton tűnődjetek!
Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni ..."
Ézsaiás 43:18-21 RÚF.

Kétfázisú motor

Természetes {legalábbis nagyon emberi}, hogy nem szeretjük a mennyei pillanat végét. Lelkünk és új emberünk vágyik a mennyországba, de az igazi mennyei munka mindig kétfázisú folyamat:

"Sok mondanivalóm van rólatok, és sok mindent kell megítélnem, de aki engem küldött, igaz, és én azt hirdetem a világnak, amit tőle hallottam." (azt mondom a világnak, amit tőle hallottam).
Jn 8:26-27

Jézus egyértelműen és nyíltan tanít a felkészülésről és a cselekvésről.
Isten dicsősége épít és előkészít.
Isten dicsősége kiárad.
Isten növekedése így működik és halad előre.

Szaporodás vagy stagnálás?

Lássunk most egy ősi példát a Bibliából, David Guzik értelmezésében:

Az özönvíz után az emberiség gyorsan szaporodni kezdett. Isten azt mondta Noénak és leszármazottainak, hogy legyenek termékenyek és sokasodjanak (1Mózes 9:1), és ők így is tettek. Ahelyett, hogy szétterjedtek volna a földön, az emberek közel maradtak egymáshoz, és Mezopotámia déli részén, a Tigris és az Eufrátesz folyók közelében telepedtek le.
A területet Sínárnak (11:1) nevezték, amely Babilon néven is ismert (1Mózes 10:10). Mindez engedetlenség volt egy másik parancsnak, amelyet Isten az 1Mózes 9:1-ben adott - az egész föld betöltésére, elfoglalására vonatkozó parancsnak, ahelyett, hogy szorosan összeálljanak.
Úgy is mondhatnánk, hogy az emberiség elszánt volt, kész volt építeni és megvalósítani dolgokat. Sajnos, ezt az elszántságot nem adták át Istennek.

Szomorúan igaz kijelentés. És a bűn még ma is uralkodik az egész világon. Hajlamosak vagyunk nem tenni, nem teljesíteni a nagy, potenciálisan optimalizált - a Teremtő Atyánk által tervezett - terveket.
Jézus a megváltónk és az ő megváltása egyenes tiszta és összpontosított tervet és perspektívát ad arra, hogyan lehet helyreállítani a mennyei dinamikát.
Ennek két fázisa van:

Kérjetek és adatik... Mt 7:7-8
Adjatok és adatik... Lk 6:38

Az igazi, mennyei munka mindig kétfázisú folyamat

Egy cikket ajánlok a kétfázisú folyamatról itt a Blogban.

A hívő hatalma

Jézus belső körei nemcsak a megvilágosodás és a kinyilatkoztatás élményeit kapják, hanem a teljes munkatervet, kinyilatkoztatásokkal, dicsőséggel és szenvedéssel. És meghallották a Hangot:

"ez az én szeretett fiam"

Nem ez az első alkalom, hogy az Atya ezt mondja, hiszen Jézus földi szolgálatának kezdetén is ez volt...

De most, fent a hegyen, elkövetkezik a mű beteljesedése. Péter és társai jelen lehettek a belső eseménynél, amelyet a kereszthalál követett a kinti látható világban.
Ez az ő felkészülésük.
Ez a mi megváltásunk.
Ez a hívő ember öröksége.


Péter ezt elég mélyen megértette:

Aki beszél, Isten szavait mondja, aki pedig szolgál, azzal az erővel szolgáljon, amelyet Isten ad, hogy ezáltal mindig Istené legyen a dicsőség Jézus Krisztus által! Mert övé a dicsőség és a hatalom örökké!

Ha viszont azért kell {a hívőnek} szenvednie, mert Krisztus követője, akkor ezt ne szégyellje, hanem ellenkezőleg: szerezzen dicsőséget Istennek azzal, ahogyan Krisztus nevét viseli!
1Pt 4:11 és 16

Másrészt ez a hívő munkájának része a mennyei családban, mennyei háttérrel. Örökség, amely üdvösséget hoz az embereknek.

Maga a Szent Szellem a mi szellemünkkel együtt megerősíti, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig valóban azok vagyunk, akkor az örökösei is. Igen, Isten örökösei és Krisztusnak örököstársai vagyunk — de csak akkor, ha együtt is szenvedünk Krisztussal. Akkor pedig vele együtt veszünk részt a dicsőségben is..
Róm 8:16-17

Szűk szívek - sugárzó szívek

Nem szabad egyoldalúan élni, lenni, amikor csak Isten dicsőséges élményeiről beszélünk, vagy állandóan csak a munkáról, v. csak a szolgálatról, vagy egyedül a szenvedésről beszélünk, vagy ha csak így imádkozunk. Ha ugyanis így kommunikálunk, azzal csak a saját régi emberi elfogultságunk régi jellegét hozzuk felszínre. Ez az egoizmus. Kizárja a többi életet. Így az Úr követői és barátai nem fejlődnek egészséges és mennyei módon. A hívő nem fejlődik így és nem növekszik a teljességre, mert így nem adja át minden fényét és fájdalmát. Az átlényegülés a hegyen és a vándorlás a völgyben. Pál így ír:

testvéreink, mi mindent őszintén elmondtunk nektek! Kitártuk előttetek a szívünket. Értsétek meg, hogy a mi szívünkben bőven van hely a számotokra!
Azonban ti ezt nem viszonozzátok: nem akartok a szívetekbe fogadni minket. Úgy beszélek veletek, mint a saját gyermekeimmel: nyissátok meg a szíveteket előttünk, és fogadjatok be minket!
2 Kor 6:11-13

Jézus teljesen feltárja életét közeli társainak, és ők továbbadják azt. Ők azok, akik továbbadják az őszinte hitet. Ők nem a Twitteren csillogó, puszta pozitivizmust sugárzó színpadi emberek. Ők a hívőkkel együtt élnek. Isten képére változnak, de ezt közeli barátaikkal osztják meg. Ők nem szakemberek. Nem hősök a diadalmenetben. Nem vallásos mártírok, akik elpusztulnak. Jók abban, hogy megérintsék a mennyet, de tovább mennek, és hallgatják a Fiú tanítását.

Ez egy fontos gondolat a keresztény vezetők és a vezetettek számára.

Jézus teljesen feltárja életét közeli társainak..
Ők nem.. puszta pozitivizmust sugárzó színpadi emberek. Ők a hívőkkel együtt élnek.

Végezetül, szeretném megjegyezni..

Ezért nem jó nekünk itt. Még a legdicsőségesebb pillanat sem a mennyország. Ebben a testben nem juthatunk tovább. Van egy helyreállító és örök életed, amit Isten készített neked, aminek a végén van egy átmenet, ahol át kell menned a kapun,.... de utána jön az Örök Élet.

Erre készülünk itt.

Itt, most. De amikor a nagy terv teljes lesz, akkor megértjük, érezzük, látjuk és megéljük a teljességet. A nagy átalakulás, az utolsó megvilágosodás, az utolsó pillanat - az lesz az Örök Élet Első Pillanata.

Kinyilatkoztatás a mennyei Jeruzsálemről - Jelenések könyve

Templomot/Szentélyt nem láttam a városban, mert annak temploma maga a Mindenható Úr Isten és a Bárány. A városnak nincs szüksége sem a Nap, sem a Hold fényére, mert Isten dicsősége ragyogja be, a világosság forrása pedig maga a Bárány.
Jel 21:22-23

És ott lesz nekünk jó!

EN

☆