Ráállni az ígéretekre

- Ezredes, szabad ennyire ráállni ezekre az ígéretekre? Nem zsarolás ez?
- Részemről Isten Szava az Isten Szava. Én nem vagyok tekintettel sem magamra,
sem a hitemre,
vagy hitetlenségemre,
sem mások szükségére,
kétkedésére,
nehézségeire,
csak egy a fontos: Ráállni, igen komolyan és szilárd bizalommal Isten ígéreteire, úgy, ahogy írva van.
Hányszor helyeztem kezeimet egy ígéretre. Pl. Ézs. 53:5, vagy Luk. 4:18-21, vagy Márk 16:18-ra ezekkel a szavakkal:
- Üdvözítőm! Itt az van írva! Köszönöm Neked a sebeid által való gyógyulást. Ez érvényes X-re is, én nem távozom el Tőled, köszönöm, köszönöm, egyszerűen köszönöm Neked!
Egy este, elalvás előtt még felnyitottam a Bibliát az Ézs.53:5-nél. Imádkoztam és köszönetet mondtam ezért az ígéretért, egy betegre való tekintettel:
- Üdvözítőm, ez erre a szegény asszonyra is vonatkozik!
Ezzel elaludtam. Midőn felébredtem, a lap az Ézs.53:5-tel a kezemhez volt ragadva és nehéz volt eltávolítani onnan. Ó, mennyi szenvedő kívánná a gyógyulást, ha nem adnának oly gyorsan teret a kételkedésnek.
Például:
- Imádkoztak velem, mégsem gyógyultam meg, úgy látszik ez Isten akarata.
- És semmit sem élnek át, hitetlenségük következtében.
Más oldalról gyakran átélem, hogy a szenvedők, akik még a kézrátétel után is rosszul voltak, köszönetet és dicsőítést mondtak a gyógyulásért és az ígéret beteljesedéséért - és csodálatosan meggyógyultak.

Emil Nigg interjú

change lngEN

Popular posts from this blog

The Divine Path of Preaching, Teaching and Learning

The Abrahamic Base of Christianity

The Covenant of Grace in the Old Testament