A zene születése
A zene - a hallható zene - egy fém vagy fa nyers anyaggal kezdődött, amelyet a mesterember választott ki. A fát, a deszkát úgy választották ki, hogy hegedű legyen belőle. Nemcsak a szépsége és hibátlansága miatt, hanem az emberi mesterség hagyománya miatt is. Ebből születik a Művészet, ebből születik a forma és az elegancia, ebből születik a zene.
Jól ismert történet, amikor a hegedűművész koncertet ad a hegedű olaszországi hazájában. Reggel a szállásán elkezdi a napi gyakorlást, és teljesen megdöbbenve hirtelen abbahagyja. Egy "másik hegedű" van a kezében. A hegedű, ami hazajött.
Az okos tojásfejek persze azt fogják mondani, hogy ez összefügg a fa otthoni környezetével, a páratartalommal, a levegővel és a hőmérséklettel. De... mi zenészek tudjuk: ennél sokkal egyszerűbb a dolog. A hegedű otthon van, és most egyszerre válik hallhatóvá a szinte kézzelfogható és új dimenziójú zenében és hangban mindaz a csoda, amit a mester évszázadokkal ezelőtt formába álmodott. Az Amatik, Guarnierik és Stradivarik nem az árcédulájuk miatt különlegesek. Az időtlenségük az, ami csodát sugároz. Mindig megvan bennük az a plusz zene, amit csak a legnagyobb művészek hoznak ki. De még a legnagyobb mester is áhítattal áll, amikor a hangszer kivirágzik - a saját hazájában.
Pontosan így működik ez velünk, emberi lényekkel, az életünkben. Gyakran nagyon szép "zenét" {milyen tevékenységet is értünk ez alatt} készítünk és játszunk. Máskor teljesen "elhangolódunk" - de nem halljuk. Amikor azonban Teremtőnk eredeti környezetébe kerülünk - minden megváltozik.
A mi Megváltónk, a Helyreállításban Mestere nem hozott "irányelveket" a Mennyországba, mint más vallások és próféták.
Inkább
Ő az Útmutató és a Hang.
Ő hangolja a lelkünket.
Ő fogja hangolni a szellemünket.
Ő A mennybe vezető ajtó.
EN
