Isten világosság - nekünk pedig tragikus hibáink vannak

Téves fordítás

Van itt egy komoly probléma a bűn modern, leegyszerűsített fogalmával. Szörnyű félreértelmezéseket találunk a bűnről, különösen a keresztény hívők körében.
Tanulnunk kell a bűnről mint állapotról, valamint a vétkezésről, ami tragikus, súlyos gyengeség, mint cselekedetről.
Az Újszövetségben egy görög szót használunk bűneinkre és vétkeinkre:
Ez a hamartia

ha·mar·ti·a (hä′mär-tē′ə)
Jelentése: tragikus hiányosság, vagy hiba

A görög eredeti a hamartanein szóból jön ami egyfajta sport kifejezés : Eltéveszteni a célt. Mellé lőni.*
(nem járunk messze az igazságtól ha arra utalunk: a versenyző még csak a táblát sem találta el a lövés során)
_{"*to miss the mark"}

Miért használták az apostolok ezt a kifejezést a 'bűn' jogi alkalmazása helyett?

Egyrészt, az emberiség öröksége a pusztító állapot: a Bűn. Ez az örökség Ádám és Éva rossz döntéséből származik. A Bűn állapota Istentől elszakított állapot.
Azonban a hamartia avagy tragikus hiba/ hiányosság egy következménye ennek az állapotnak! A hamartia valóban a bűnből fakad de a jellemünkről szól.
A tragikus hiba egy jó ember /karakter (például egy tragédia hőse, protagonista) jellemében fellelhető olyan hiba, amely a pusztulását okozza.
János apostol levelében szépen kifejezi a megrögzött bűnös állapot {bűn}, a súlyos gyengeség és az {eseti} elesés közötti különbséget. Egyszer arról beszél, hogy nem mindegy miben járunk. Ez a habitus vagy szokás. Máskor arról a helyzetről beszél amikor bűnt követünk el:

az Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség.
Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és a sötétségben járunk¹, akkor hazudunk, és nem cselekesszük az igazságot.
Ha pedig a világosságban járunk¹, ahogyan ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől /cél tévesztett cselekedettől/ tragikus hiányosságtól².

1 ez itt folyamatos cselekedet vagy szokás
2 ez itt bűn, mint gyengeség, hiba: Krisztus folyamatosan megtisztít minket, mert mindig él és imádkozik (lásd alább Heb 7:25)

Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk /tragikus hiányosságunk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság.
Ha megvalljuk bűneinket /tragikus hiányosságunkat, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.
1Jn 1:5-9

Gyermekeim, ezt azért írom nektek, hogy ne vétkezzetek; ha pedig vétkezik /elesik valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus,
mert ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért/tragikus hiányos­ságainkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világ bűnéért is.
1Jn 2:1-2

⇓ A héber levél szerzője további utalást ad nekünk a főpapi folyamatos közbenjárására:

{Jézus} üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, hiszen ő mindenkor él, hogy esedezzék értük.
Heb 7:25

Állandó helyreállítás

Végül egy nagyszerű tanítás, magától Jézus Krisztustól erről a folyamatos helyreállításról:

Miután megmosta a lábukat, és felvette a felsőruháját, ismét letelepedett, és ezt mondta nekik: "Értitek, hogy mit tettem veletek?
...
Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát.

Kedves Olvasó! Érted, miért van szükségünk folyamatos megtisztulásra ezen az úton, amelyet a földön járunk?