Amit az Efézusban tartott zsinatról tudni érdemes

Az Efézusi zsinat a IV. század elején azt tűzte ki célul, hogy Jézus anyját az "istenszülő" "teotokos" ranggal tisztelje tovább. A vita azonban alapvetően Jézus Krisztus rangját és munkáját érintette, és ez sérült meg az emberek hitében. Egyik fél sem ismerte ugyanis az alapvető szentírási igehelyeket, az apostoli tanúságot és ebből nagy kár származott. A fókuszba végül is egyáltalában nem Krisztus hanem anyja, vagyis az akkorra már mitikussá vált un. "Szűz Mária" került.
Tudjuk: Az eredeti személy, Jézus édesanyja így szólt: "magasztalja lelkem az Urat" Micsoda hatalmas elsodródást látunk ettől!

Vita

Az Efézusi zsinat (431. június 22. – szeptember) a kereszténység harmadik egyetemes zsinata volt, amely elsősorban Nesztoriosz, konstantinápolyi pátriárka ellen fogalmazott meg tantételeket.
Nesztoriosz Jézusban két különböző személyt látott, noha elismerte, hogy Isten is és ember is...

“Isten attól még Isten maradt, hogy egy ember Jézus bőrébe bújt, "nem hordta ki a méhében, nem szoptatta, nem pólyálta be senki." Ezért nem lehet Mária Istenszülő.”

Ez volt tehát a Kiváltó Ok: "az Alexandriai iskola és az Antiochiai iskola krisztológiai véleménykülönbsége" Mária istenanyasága kérdésében.

A zsinat a helyi Mária templomban gyűlt össze és voltaképp Mária rangjáról szólt. Alexandriai Szent Cirill Pátriárka szerint Mária nem csak Krisztust megszülő, de Isten-szülő is:

"Mivel Jézus testét Máriától vette és az anyja szíve alatt táplálta, és mivel Mária életét nem szennyezte be bűn élete során*, ezért ő is osztozott Jézus tökéletes megváltásában, azaz nemcsak a lelke, hanem a teste is osztozott a megváltásban."

*lásd: alább

Utóbbi állítás "nyert". Nesztorioszt száműzték kolostorába, a zsinat "eredményét" pedig a mai napig láthatjuk száz milliók életében.

Mit olvasunk a Szentírásban?

Ami viszont a hívő embert érinti, aki a Bibliát, mint Szentírást olvassa, itt min. 4 csúsztatást találunk:
Ez a ma is élő dogma teljesen figyelmen kívül hagyja az Evangéliumot írók, tehát az apostolok naplójátarról, hogy:
- József és Mária az első gyermek születése után {is} a Mózesi Törvény szerint *bűnért való áldozatot vitt (Lk 2:22-24 → Lev 12:8). Jézus bűntelenül született,.. de akkor ugyan kinek a bűnéért vitték?
- A Rm. kat. vallás figyelmen kívül hagyja még az írott tényeket is Mária szüzességének végéről, házasságáról és gyermekeiről. De maszatol Jézus isteni szolgálatának kezdetéről is {csak bemerítkezése után, pusztai kísértése előtt töltötte be Szent Szellem: Mt3:16; Lk 3:21;} és a közbenjáró személyéről.
- Láthatjuk Mária szűz maradt Jézus megszüléséig. {Mt1:25} Láthatjuk a házasságát, gyerekeit az Evangéliumban, akikre tisztán utal Mk 6:3. Itt Jézus féltestvérei {adelphos: vér testvér} név szerint vannak felsorolva, megemlítve húgait is.
- Ahogy írtam, Jézusról azt is tudjuk, hogy csak 30 éves kora után töltötte be Szent Szellem, amikor bemerítkezett. Így és csak ekkor kezdte szolgálatát. (Luk. 3:21) Isten "nem volt benne születésekor", édesanyjának semmi kapcsolata nincs ehhez az isteni mivoltához. Így Mária nem istenszülő.
- Az apostolok és maga Jézus Krisztus szerint is teljesen egyértelmű a közbenjáró személye Iten és ember között:

Jézus ezt felelte: „Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csak rajtam keresztül.”
Jn 14:6.

Megmentőnk, az Isten, aki minden embert meg akar menteni és az igazság ismeretére eljuttatni. Mert egy az Isten! Egy a közbenjáró is Isten és emberek között a Felkent Jézus. Egy ember, ki magát mindenekért odaadta váltságul a kellő időben, tanúságtételül.
1 Timóteus 2:4-5

{Krisztus} azonban, mivel örökre megmarad, olyan papságot visel, mely nem száll át egyik emberről másikra. Ebből következik, hogy képes mindenestül megmenteni azokat, akik őrajta keresztül mennek Istenhez, mivel mindenkor él, hogy értük mindenkor közbenjárhasson.
Heb. 7:24

..mennyivel inkább tisztítja meg a Felkent vére a holt tettektől lelkiismeretünket, Ki az örök Szellemen át vitte magát oda hibátlanul az élő Istennek, hogy az élő Istennek szolgálhassunk, ezzel új szövetség közbenjárója lett, hogy... az elhívottak elnyerjék az örök sorsrész öröklésének ígéretét.
Heb 9:14.

Elmondhatjuk tehát hogy Jézus Krisztus volta, {azaz a rangja} a IV. századra már egészen elvonttá vált és a Róla való elképzelés szinte teljesen független lett az ő saját szavaitól, tanításától és apostolainak bizonyságától.
Az egész "istenszülő" koncepció lényege az, hogy - "keresve a közös értékeket más vallásokkal" a keresztyénség is bele állt a politikai és hatalmi játszmába. Az új vallási vezető réteg fokról fokra egy új, hamis fókuszt állít be és alapvetően Máriát helyezi egy addiginál is magasabb "közvetítői" rangba, a közbenjáró státuszt pedig elfordítja Krisztustól és a Szent Szellemtől, sőt ezzel a nem csak mitikus rangot ad Máriának, de egészen a hellenisztikus és római mítoszok világa szerint állít be egy tucatnyi meghalt személyt az imádságba, akikhez - pontosan a római pogány szokások szerint - tematikusan külön - külön kell imádkozni. Ez Jézus Krisztusságának teljes ignorálása.