Nem úgy nyit...

...
Valamelyik délután kisebb sétát tettem.
Mivel útközben dicsőíteni és imádkozni akartam, a közeli erdő felé vettem utamat és úgy gondoltam rátérek az Interlaken felé vezető keskeny útra. Midőn az elágazáshoz értem, valami különöset éreztem. Olyan volt, mintha a csapás egy idő után bezáródott volna. Így hát visszafordultam, és az ellenkező irányban meneteltem tovább, a falu felé.
Percek múlva az út egy kert mellett vezetett tovább, melyben egy öregasszony dolgozott. Meg kellett szólítanom. Néhány a kerítésen át váltott szó után az öregasszony megkért, hogy jöjjek be. Bent egészen meghatottan mondta, hogy a reggeli imájában így kérte az Urat:
Küldd el nekem még ma az egyik küldöttedet!
És Ő megtette! Beszélgetés és imádkozás után örvendező szívvel folytattam utamat, hálásan azért, hogy eleget tettem annak a halk figyelmeztetésnek az erdőben. Midőn ezt az élmény először valahol elmeséltem, hozzá kellett tegyem:
"Az Üdvözítő nem úgy nyit, hogy recsegjen,
nem zár úgy, hogy csattanjon!"

Finom "érzék" kell ahhoz, hogy az utasításait észrevegyük.
...
{Lilly Zobrist: "Im Name Jesus" – Emil Nigg élete}

Emil Nigg interjú és cikkek

change lngEN

Popular posts from this blog

The Divine Path of Preaching, Teaching and Learning

The Abrahamic Base of Christianity

The Covenant of Grace in the Old Testament