Türelemmel ismételni
A türelem kulcsa
Először is, a Filippi 3:1-ben Pál azt írja, hogy önmagát ismételgetni „nem teher” számára. Ez meglepő, mert türelmetlenségünk gyakran abból fakad, hogy önmagunk ismétlése nagy problémának tűnik. Ha rendszeresen emlékeztetem a gyerekeimet, hogy készítsenek ebédet, mossanak fogat és végezzék el házi feladataikat, általában tehernek tűnik - nem holmi csekélységnek.
Pál azonban megmutatja nekünk, hogy a mások iránti szeretetből fakadóan a türelem nem lehet kényszerítés. Jákob hét évet dolgozott Rachelért, és „csak néhány napnak tűntek neki az iránta érzett szeretete miatt” (1Móz 29:20). Pál „a Krisztus Jézus iránti szeretetével” vágyott a filippiekhez (Fil. 1: 8), ezért nem zavarta, hogy néhányszor megismétli önmagát. ...
Másodszor, Pál azt mondja, hogy ismételt buzdítása „biztonságos számotokra” (Fil 3: 1). Pál felismerte, hogy nagy jót tehet a filippiekkel, ha egyszerűen türelmes velük. Hasonlóképpen, gyerekeinkhez intézett türelmes szavaink bátoríthatják szívüket, igazsággal láthatják el őket, engedelmességre sarkallhatják és Krisztusra mutathatnak.
Naponta és óvatosan emlékeztetni a gyerekeimet, hogy kedvesek legyenek, keményen dolgozzanak és Krisztusra nézzenek, nem mellékes. Emlékeztetnem kell őket, mert ők - mint én - hajlamosak elfelejteni. Amikor újra elmondom, ez biztonságos helyre "pásztorolja el" lelküket.
Jézus, a türelmes szülő
Végül Pál türelmes „nevelése” tükrözi Jézusét, akiről Ézsaiás megjövendölte: „a megrepedt nádat nem töri le, és a füstölögve égő kanócot nem oltja ki” (Ézs 42,3).
Ha Isten nem lett volna sokáig türelmes velünk, akkor azonnal felemésztett volna minket a haragja.
