Kötelesek-e a keresztények megtartani az ószövetségi Törvényt?
David Guzik
{audio átirat}
...
talán beszélhetnénk néhány olyan dologról, amivel kapcsolatban megoszthatnám egy kicsit a tapasztalataimat vagy a tudásomat.
Ha még nem ismernénk egymást: Néhányan egy online bibliakommentárból ismernek, amit én vezetek. Úgy hívjuk, hogy a "Végső Szó" {Enduring Word} Bibliakommentár.
Elérhető az enduringword.com oldalon. Néhányan hasznosnak találják, és sok nyelvre lefordítottuk. Munkánk jelentős része ennek a fordítási feladatnak a folytatása. Itt, {a YouTube-on} ezeken a csütörtöki délutánokon meghívjuk Önöket, hogy jöjjenek el, és tegyék fel kérdéseiket, én pedig a lehető legjobban válaszolok rájuk.
{audio átirat}
...
talán beszélhetnénk néhány olyan dologról, amivel kapcsolatban megoszthatnám egy kicsit a tapasztalataimat vagy a tudásomat.
Ha még nem ismernénk egymást: Néhányan egy online bibliakommentárból ismernek, amit én vezetek. Úgy hívjuk, hogy a "Végső Szó" {Enduring Word} Bibliakommentár.
Elérhető az enduringword.com oldalon. Néhányan hasznosnak találják, és sok nyelvre lefordítottuk. Munkánk jelentős része ennek a fordítási feladatnak a folytatása. Itt, {a YouTube-on} ezeken a csütörtöki délutánokon meghívjuk Önöket, hogy jöjjenek el, és tegyék fel kérdéseiket, én pedig a lehető legjobban válaszolok rájuk.
...
{Itt van} ...egy egyszerű kérdés:
A keresztényeknek meg kell-e tartaniuk az ószövetségi Törvényt?
Amiből kiindulunk Maria {beküldött} kérdése. Nos, ez egy kicsit hosszabb lesz, úgyhogy maradjatok velem, ahogy végigolvasom a kérdését, idéz is néhány bibliai részt. Fel fogom tenni őket a képernyőre nektek. Ez tehát Maria kérdése.
Azt kérdezi:
Szia, hallgattam és olvastam a versről- versre leckéket a honlapodról. Lenne egy kérdésem. Amikor az Újszövetség azt mondja, hogy nem kell többé a Törvényt teljesítenünk, az a Parancsolatokra vonatkozik-e? Itt van, ahol elakadok. David pásztor ui. tökéletesen érthetően magyarázza a Törvény megtartását a Tízparancsolatra vonatkoztatva.
A János 14:15-ben azonban Jézus azt mondja:"Ha szerettek engem, parancsolataimat megőrizzétek!" Itt jövök zavarba. Szeretem Jézust, és nincs olyan parancsolat, amit meg akarok szegni, kivéve a Szombatot, néha, mert fel kell vennem valakit, például egy vízvezetékszerelőt. Voltak már keresztények, akik emiatt törvényeskedőnek neveztek, de én nem akarok Istennek nem engedelmeskedni, bármi legyen is az. Még egy háromnapos böjtöt is tartottam emiatt, hogy megpróbáljam ezt jobban megérteni.
A Rómaiakhoz írt levél 3. fejezetének 31. verse azt mondja:
{Itt van} ...egy egyszerű kérdés:
A keresztényeknek meg kell-e tartaniuk az ószövetségi Törvényt?
Amiből kiindulunk Maria {beküldött} kérdése. Nos, ez egy kicsit hosszabb lesz, úgyhogy maradjatok velem, ahogy végigolvasom a kérdését, idéz is néhány bibliai részt. Fel fogom tenni őket a képernyőre nektek. Ez tehát Maria kérdése.
Azt kérdezi:
Szia, hallgattam és olvastam a versről- versre leckéket a honlapodról. Lenne egy kérdésem. Amikor az Újszövetség azt mondja, hogy nem kell többé a Törvényt teljesítenünk, az a Parancsolatokra vonatkozik-e? Itt van, ahol elakadok. David pásztor ui. tökéletesen érthetően magyarázza a Törvény megtartását a Tízparancsolatra vonatkoztatva.
A János 14:15-ben azonban Jézus azt mondja:
A Rómaiakhoz írt levél 3. fejezetének 31. verse azt mondja:
"Vajon hatályától fosztjuk meg a Törvényt a hiten át? Szó sem lehet róla. Ellenkezőleg, éppen érvényre emeljük / megalapozzuk a Törvényt."
És azt gondoltam, hogy Pál itt is azt akarta mondani, hogy a Törvénynek engedelmeskednünk kell.
{Szóval ez a két írás hely, a János 14:15-re utal, ahol Jézus azt mondta: "Ha szerettek engem, tartsátok meg a parancsolataimat". És aztán a Róma 3:31-re, amit az előbb olvastam fel nektek.}
Szóval ez a két Szentírás hely tényleg összekeveredett bennem, amikor megpróbáltam megérteni a dolgot. Ha David pásztor konkrétan foglalkozna ezzel a két szentírási résszel a parancsolatok megtartásával kapcsolatban, az igazán segítene nekem abban, hogy megértsem ezt a szívemben.
{Szóval ez a két írás hely, a János 14:15-re utal, ahol Jézus azt mondta: "Ha szerettek engem, tartsátok meg a parancsolataimat". És aztán a Róma 3:31-re, amit az előbb olvastam fel nektek.}
Szóval ez a két Szentírás hely tényleg összekeveredett bennem, amikor megpróbáltam megérteni a dolgot. Ha David pásztor konkrétan foglalkozna ezzel a két szentírási résszel a parancsolatok megtartásával kapcsolatban, az igazán segítene nekem abban, hogy megértsem ezt a szívemben.
–
Rendben.
Nos, Maria, ez egy kiváló kérdés, és úgy gondolom, hogy nagyon hasznos a keresztények számára, hogy megértsék ezt, hogy megértsék mit mond erről a Biblia teljes egészében. Kezdjük csak azzal, hogy a Tízparancsolatot, vagy általában a mózesi Törvényt soha nem azzal a gondolattal adták, hogy bárki kiérdemelheti a mennyet azzal, hogy mindet tökéletesen vagy akár csak megfelelően betartja. A szövetség, amit Isten kötött Izráellel, sokkal nagyobb volt, mint a Törvény, sokkal nagyobb, mint a parancsolatok, amelyeket be kellett tartaniuk, bár bizonyos szempontból a Törvény volt az első és talán legdrámaibb és mindennapi aspektusa. De a szövetség másik aspektusa az áldozat volt, amely azért adatott, mert mind Isten, mind Izrael tudta, hogy lehetetlen számukra tökéletesen betartani ezt a törvényt, és ezért egy ártatlan áldozati állat feláldozására kellett támaszkodniuk a bűnös törvényszegő ember helyettesítésére. Ebben az értelemben tehát a Tízparancsolat olyan volt, mint egy tükör, amely megmutatta Izraelnek, hogy szükségük van az áldozatra.
Látjátok, az ószövetségi Törvényt úgy is össze lehet foglalni, ahogy Jézus tette Máté evangéliuma 22. fejezetében. Hadd olvassam fel nektek ezt a részt. Máté v. 22:35-40. versei, ahol Jézus azt mondja, amikor egyikük, egy törvénytudó, kérdést tett fel neki, próbára téve őt:
Nos, Maria, ez egy kiváló kérdés, és úgy gondolom, hogy nagyon hasznos a keresztények számára, hogy megértsék ezt, hogy megértsék mit mond erről a Biblia teljes egészében. Kezdjük csak azzal, hogy a Tízparancsolatot, vagy általában a mózesi Törvényt soha nem azzal a gondolattal adták, hogy bárki kiérdemelheti a mennyet azzal, hogy mindet tökéletesen vagy akár csak megfelelően betartja. A szövetség, amit Isten kötött Izráellel, sokkal nagyobb volt, mint a Törvény, sokkal nagyobb, mint a parancsolatok, amelyeket be kellett tartaniuk, bár bizonyos szempontból a Törvény volt az első és talán legdrámaibb és mindennapi aspektusa. De a szövetség másik aspektusa az áldozat volt, amely azért adatott, mert mind Isten, mind Izrael tudta, hogy lehetetlen számukra tökéletesen betartani ezt a törvényt, és ezért egy ártatlan áldozati állat feláldozására kellett támaszkodniuk a bűnös törvényszegő ember helyettesítésére. Ebben az értelemben tehát a Tízparancsolat olyan volt, mint egy tükör, amely megmutatta Izraelnek, hogy szükségük van az áldozatra.
Látjátok, az ószövetségi Törvényt úgy is össze lehet foglalni, ahogy Jézus tette Máté evangéliuma 22. fejezetében. Hadd olvassam fel nektek ezt a részt. Máté v. 22:35-40. versei, ahol Jézus azt mondja, amikor egyikük, egy törvénytudó, kérdést tett fel neki, próbára téve őt:
- Mester, melyik a törvény nagy parancsolata?
Jézus ezt mondta neki:
- Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat, és a második is ehhez hasonló, hogy szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Ezen a két parancsolaton függ az egész törvény és a próféták".
Jézus ezt mondta neki:
- Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat, és a második is ehhez hasonló, hogy szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Ezen a két parancsolaton függ az egész törvény és a próféták".
Most azt mondhatnánk, hogy Jézus leegyszerűsítette a Törvényt. Leegyszerűsítette a Törvényt, amely leegyszerűsítette a Tízparancsolatot. De ez az egyszerűsítés nem szünteti meg a Tízparancsolatot. Beteljesíti őket, megmutatja nekünk Isten szívét és vágyát a népe iránt.
A probléma az, hogy nem tartottuk meg ezt a két parancsolaton sem, nemhogy a Tízet. Van valaki, aki ezt {a videót} most nézi vagy később hallgatja? Ki mondhatja el magáról, hogy valóban teljes szívéből, teljes lelkéből és teljes elméjéből szerette az Urat, az ő Istenét, és ezt tökéletesen tette,teszi az első naptól kezdve? Vagy van-e valaki, aki elmondhatja, hogy tökéletesen szerette felebarátját, mint önmagát? Tudjátok, amit Jézus tett, az volt, hogy leegyszerűsítette a Törvényt, de nem tette könnyebben betarthatóvá. Ennél is fontosabb, hogy tudjuk, hogy Jézus maga volt az egyetlen, aki valaha is tökéletesen megtartotta Mózes törvényét. Jézus tökéletesen megtartotta a tíz, a kettő és az egész mózesi törvényt. Csakis Ő, Jézus volt az egyetlen, aki tökéletesen megtartotta. Jézusnak soha nem kellett áldozatot hoznia a saját bűneiért. Ezért lehetett ő a tökéletes áldozat a mi bűneinkért. És csodálatos módon az ő engedelmessége jóváírásra kerül azoknak, akik szeretetüket és bizalmukat belé vetik.
Maria, szeretném, ha elgondolkodnál ezen a nagyon fontos szakaszon. Róma, 8:2. és 3. vers. Hadd olvassam fel neked.
A probléma az, hogy nem tartottuk meg ezt a két parancsolaton sem, nemhogy a Tízet. Van valaki, aki ezt {a videót} most nézi vagy később hallgatja? Ki mondhatja el magáról, hogy valóban teljes szívéből, teljes lelkéből és teljes elméjéből szerette az Urat, az ő Istenét, és ezt tökéletesen tette,teszi az első naptól kezdve? Vagy van-e valaki, aki elmondhatja, hogy tökéletesen szerette felebarátját, mint önmagát? Tudjátok, amit Jézus tett, az volt, hogy leegyszerűsítette a Törvényt, de nem tette könnyebben betarthatóvá. Ennél is fontosabb, hogy tudjuk, hogy Jézus maga volt az egyetlen, aki valaha is tökéletesen megtartotta Mózes törvényét. Jézus tökéletesen megtartotta a tíz, a kettő és az egész mózesi törvényt. Csakis Ő, Jézus volt az egyetlen, aki tökéletesen megtartotta. Jézusnak soha nem kellett áldozatot hoznia a saját bűneiért. Ezért lehetett ő a tökéletes áldozat a mi bűneinkért. És csodálatos módon az ő engedelmessége jóváírásra kerül azoknak, akik szeretetüket és bizalmukat belé vetik.
Maria, szeretném, ha elgondolkodnál ezen a nagyon fontos szakaszon. Róma, 8:2. és 3. vers. Hadd olvassam fel neked.
".. az élet Szellemének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál Törvényétől.
Amire ugyanis képtelen volt a Törvény, mert erőtlen volt a test miatt, azt tette meg Isten, amikor a bűn miatt tulajdon Fiát küldte el a bűnös testhez hasonló formában, és kárhozatra ítélte a bűnt a testben, hogy a Törvény igazságos követelései teljesüljenek bennünk, akik nem test szerint járunk, hanem Szellem szerint."
Amire ugyanis képtelen volt a Törvény, mert erőtlen volt a test miatt, azt tette meg Isten, amikor a bűn miatt tulajdon Fiát küldte el a bűnös testhez hasonló formában, és kárhozatra ítélte a bűnt a testben, hogy a Törvény igazságos követelései teljesüljenek bennünk, akik nem test szerint járunk, hanem Szellem szerint."
Maria, látod ezeket a szavakat? Ez csodálatos.
"Mert én meghaltam a Törvény által a Törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem."
Látjátok ezt? Ez nagyon fontos, nagyon erős. Van egy olyan jelentése, hogy meghaltunk a Törvénynek, ahogy Pál el is magyarázta. Hadd olvassam fel nektek újra ezeket a szavakat. Galata levél, második fejezet, 19. vers: "Mert én a Törvény által meghaltam a Törvénynek, hogy Istennek éljek"
És ez azt is megmagyarázza, hogy a Törvény voltaképpen egy tanító mester volt, azzal a céllal, hogy Krisztushoz vezessen minket, mielőtt Isten megváltási terve Jézus Krisztusban teljesen nyilvánvalóvá vált volna. A Törvény őrizet alatt tartott bennünket, egyrészt abban az értelemben, hogy a Törvény kötelezett bennünket, de abban az értelemben is, hogy védőőrizetben tartottak bennünket.
A Törvény Isten jellemének kinyilatkoztatásával és bűneink leleplezésével felkészített minket arra, hogy Jézushoz jöjjünk. De miután eljöttünk Jézushoz, már nem kell a nevelőnk vagy iskolamesterünk alatt élnünk, bár emlékszünk arra a viselkedésre, amit a Törvény tanított nekünk. (Galata 3:23-27)
Látjátok, a Biblia, az egész Biblia szempontjából azt mondhatjuk, hogy Isten Törvényének három nagy célja és haszna van a hívő ember mai életében.
És ez azt is megmagyarázza, hogy a Törvény voltaképpen egy tanító mester volt, azzal a céllal, hogy Krisztushoz vezessen minket, mielőtt Isten megváltási terve Jézus Krisztusban teljesen nyilvánvalóvá vált volna. A Törvény őrizet alatt tartott bennünket, egyrészt abban az értelemben, hogy a Törvény kötelezett bennünket, de abban az értelemben is, hogy védőőrizetben tartottak bennünket.
A Törvény Isten jellemének kinyilatkoztatásával és bűneink leleplezésével felkészített minket arra, hogy Jézushoz jöjjünk. De miután eljöttünk Jézushoz, már nem kell a nevelőnk vagy iskolamesterünk alatt élnünk, bár emlékszünk arra a viselkedésre, amit a Törvény tanított nekünk. (Galata 3:23-27)
Látjátok, a Biblia, az egész Biblia szempontjából azt mondhatjuk, hogy Isten Törvényének három nagy célja és haszna van a hívő ember mai életében.
• Először is, ez egy védőkorlát, amely az emberiséget az erkölcsi úton tartja.
• Másodszor: ez egy tükör, amely megmutatja nekünk erkölcsi kudarcainkat és azt, hogy szükségünk van egy Megváltóra.
• Harmadszor, a Törvény egy útmutató, amely megmutatja nekünk Isten szívét és vágyát az ő népe iránt.
• Másodszor: ez egy tükör, amely megmutatja nekünk erkölcsi kudarcainkat és azt, hogy szükségünk van egy Megváltóra.
• Harmadszor, a Törvény egy útmutató, amely megmutatja nekünk Isten szívét és vágyát az ő népe iránt.
Mindezeket figyelembe véve most elmondhatunk néhány dolgot arról a kapcsolatról, amelyet a hívő ember ma az ószövetségi Törvényhez fűz. A hívők számára Jézus Krisztus engedelmessége jóváírásra kerül, Jézus teljesítette a törvényt helyettük, ahogyan azt korábban a Római levél 8. fejezetében olvastuk. És a Törvény szertartási és áldozati vonatkozásai szintén beteljesedtek Jézus Krisztusban, és kifejezetten azt mondják nekünk, hogy nem vagyunk ilyen törvény alatt.
Maria és mindenki más, hadd mutassam meg ezt a részt a Kolossé 2. fejezet 16. és 17. verséből. Pál azt mondja:
Maria és mindenki más, hadd mutassam meg ezt a részt a Kolossé 2. fejezet 16. és 17. verséből. Pál azt mondja:
"tehát senki se ítéljen meg titeket étel vagy ital, sem az Ünnep, sem az Újhold vagy Szombat tekintetében, amelyek csak árnyékai az eljövendő dolgoknak, a lényeg pedig Krisztus."
Ez valóban figyelemre méltó kijelentés. Szabadságban élünk a Törvény tekintetében, különösen annak szertartási vonatkozásai tekintetében, amelyek Jézus Krisztusban teljesedtek be. A Törvény tehát egységes egész volt. Ha a keresztények a Törvény alatt állnak, {a Törvénynek abban az értelmében, ahogyan Izrael állt}, akkor mi is az áldozati Törvény alatt állunk. Akkor az étkezési törvények/rendelkezések alatt vagyunk, az ünnepi törvények alatt vagyunk, a szertartási törvények alatt vagyunk – és hasonlók. Krisztusban azonban a keresztény már nem áll a Törvény alatt.
De, és itt kell mindenkinek figyelmesen figyelnie rám, de – a keresztényt még mindig köti az engedelmesség, mert Jézus Krisztus, a tökéletesen engedelmes, benne él. Barátaim, szerintem ez nagyon fontos. Bár mi már nem vagyunk a Törvény alatt, mint Izrael volt, az ószövetségi Törvény továbbra is érvényes kifejezője Isten szívének és gondolkodásának, nem a szertartási, hanem az alapvető erkölcsi vonatkozásait tekintve. Tehát egy példa az erkölcsi aspektusra:"ne ölj." Ez ma ugyanúgy érvényes a keresztény emberre, mint ahogyan az ószövetségi törvény alatt érvényes volt a zsidó emberre. Az a parancs, hogy "legyünk egymással szemben igazak" ugyanúgy érvényes a mai keresztény emberre, és egyértelműen az újszövetségi engedelmességről szól. Ez a Törvény erkölcsi aspektusa. A Törvény szertartásos aspektusai azonban Jézus Krisztusban teljesedtek be, és szabadon dönthetünk arról, hogy megtartjuk-e vagy nem tartjuk be őket, ahogyan nekünk tetszik. Ahogy Pál apostol a Kolossébeliekhez írt levél 2. fejezetében mondta: "senki ne ítélkezzen felettetek se ételben, se italban, se ünnepről, se újholdról, se szombatról".
Mária, ha meg akarod tartani a szombatot, Jézus Krisztusban teljes szabadságod van erre. Csak ne hidd, hogy ettől jobban megigazulsz Istennel szemben, mint valaki, egy hívő, aki nem tartja meg a szombatot.* Ha kóser étrendet akarsz tartani, teljes szabadságod van Jézus Krisztusban, hogy ezt tedd, csak rajta. De ettől még nem leszel igazabb Istennél, mint egy keresztény hívő, aki nem tartja meg a kóser ételre vonatkozó szabályokat.
Most pedig hadd térjek ki arra, amit a János 14. fejezet 15. versében jegyeztél meg, amikor Jézus ezt mondta"ha szerettek engem, megtartjátok parancsolataimat."
Szeretném tisztázni, hogy mit mondott ott Jézus. A legnagyobb értelemben ez magában foglalja Mózes törvényét, mint korlátot, mert Mózes törvénye Isten törvénye, és Jézus: Isten. Mondhatnánk, hogy Mózes törvénye Jézus parancsa. Ez így igaz. De abban a pillanatban, amikor Jézus ezeket a szavakat mondta:"ha szeretsz engem, tartsd meg parancsolataimat" , nem hiszem, hogy a Tízparancsolatra vagy Mózes Törvényének egészére gondolt. Arra gondolt, amit az imént mondott a tanítványainak. Tudjátok, Jézus épp azelőtt mutatta meg különleges szeretetét a tanítványoknak azzal, hogy megmosta a lábukat. Ez figyelemre méltó dolog volt Jézustól. És azt mondta nekik, hogy a szeretetteljes válaszuk az kell legyen, hogy megtartsák a parancsolatait. Ezért megparancsolta nekik, hogy mossák meg egymás lábát az általa mutatott példa után. Ez János evangéliuma 13. fejezetének 14. és 15. versében található. Azt parancsolta nekik, hogy szeressék egymást az ő irántuk való szeretetének mintájára. Ez János evangéliuma 13. fejezetének 34. versében van. És megparancsolta nekik, hogy vessék hitüket az Istenbe és az Atyába és magába Jézusba. Ez a János evangéliuma 14. fejezetének 1. versében van.
Jézus parancsolatainak megtartása tehát a személyes erkölcsünkről szól. Mégis, amikor Jézus a János 14:15-ben ezeket a szavakat mondta,"ha szerettek engem, tartsátok meg parancsolataimat" , akkor úgy hiszem, hogy az imént adott parancsolataira vonatkozott, hogy szeressék egymást, higgyenek benne és az Atya Istenben, ami az ő parancsolatainak való engedelmesség bizonyítéka.
És barátaim, ez a Jézus iránti szeretetünk méltó mértéke. Könnyű azt gondolni, hogy Jézus szeretete pusztán szentimentális vagy érzelmi dolog. Nos, csodálatos, amikor a Jézus iránti szeretetünk mögött érzelmi és szenvedélyes érzések vannak, ez nagyszerű. De mindig az ő parancsolatainak megtartásához kell kapcsolódnia, különösen az egymás szeretetére és az Istenben való bizalomra vonatkozó parancsolataihoz. Különben ez nem is szeretet. Bár a hangsúly a szereteten van, Jézus e szavai általános érvényűek keresztény engedelmességünkre is. A hívő ember számára az engedetlenség nem pusztán a teljesítmény vagy az erő hiányossága. Bizonyos értelemben a szeretet kudarca is. Aki a legjobban szereti Istent, az engedelmeskedik neki a legörömtelibb és legtermészetesebb módon. Ha valaki azt mondja: én nagyon szeretem Jézust, csak nem akarom, hogy ő mondja meg, hogyan éljem az életemet. Ez szörnyű félreértése mind Jézusnak, mind az iránta való szeretetünknek. Tehát, barátaim, nem vagyunk a Törvény alatt, mint Izrael volt, de kötelességünk, hogy engedelmeskedjünk Istennek, örömmel összhangban azzal, akivé Ő tett minket, vagy mondhatnám úgy is, hogy új teremtményként Jézus Krisztusban.
Hadd mondjak még valamit, Maria, {mielőtt rátérnék a beérkezett kérdésekre.} Nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy soha ne tegyük egyenlővé az engedelmességet a legalizmussal, a törvénykezéssel. Azaz, ha egy keresztény azt mondja, hogy engedelmeskednünk kell annak, amit Isten ebben a könyvben mond nekünk, mármint a törvény helyzetének helyes megértésével és mindezzel együtt. De ne tévedjünk, a Biblia megadja a Jézus Krisztusban hívőnek, a kereszténynek, annak, aki Isten új szövetsége alatt áll, a Biblia megmondja annak az embernek, hogyan kell élnie, tehát azt mondani, hogy "ezt be akarom tartani" nem törvénykezés. Azt mondani, hogy "nekünk, keresztényeknek ezt kell betartanunk" ez nem törvénykezés. Ez egyszerű engedelmesség Jézus Krisztusnak. Legyetek óvatosak! Az engedelmesség nem legalizmus, nem törvénykezés. Nos, vannak emberek, akik a jogi törvénykezést és az engedelmességre való felhívást a törvénykezés álcájaként használják, de ez a kettő nem ugyanaz.
Remélem, hogy ez hasznos számodra, Mária...
...
De, és itt kell mindenkinek figyelmesen figyelnie rám, de – a keresztényt még mindig köti az engedelmesség, mert Jézus Krisztus, a tökéletesen engedelmes, benne él. Barátaim, szerintem ez nagyon fontos. Bár mi már nem vagyunk a Törvény alatt, mint Izrael volt, az ószövetségi Törvény továbbra is érvényes kifejezője Isten szívének és gondolkodásának, nem a szertartási, hanem az alapvető erkölcsi vonatkozásait tekintve. Tehát egy példa az erkölcsi aspektusra:
Mária, ha meg akarod tartani a szombatot, Jézus Krisztusban teljes szabadságod van erre. Csak ne hidd, hogy ettől jobban megigazulsz Istennel szemben, mint valaki, egy hívő, aki nem tartja meg a szombatot.* Ha kóser étrendet akarsz tartani, teljes szabadságod van Jézus Krisztusban, hogy ezt tedd, csak rajta. De ettől még nem leszel igazabb Istennél, mint egy keresztény hívő, aki nem tartja meg a kóser ételre vonatkozó szabályokat.
* Pál azt mondja az Ef 2:14-15-ben:
“..ő a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést,
miután a tételes parancsolatokból álló Törvényt érvénytelenné tette, hogy békességet szerezve, a kettőt egy új emberré teremtse önmagában."
Most pedig hadd térjek ki arra, amit a János 14. fejezet 15. versében jegyeztél meg, amikor Jézus ezt mondta
Szeretném tisztázni, hogy mit mondott ott Jézus. A legnagyobb értelemben ez magában foglalja Mózes törvényét, mint korlátot, mert Mózes törvénye Isten törvénye, és Jézus: Isten. Mondhatnánk, hogy Mózes törvénye Jézus parancsa. Ez így igaz. De abban a pillanatban, amikor Jézus ezeket a szavakat mondta:
Jézus parancsolatainak megtartása tehát a személyes erkölcsünkről szól. Mégis, amikor Jézus a János 14:15-ben ezeket a szavakat mondta,
És barátaim, ez a Jézus iránti szeretetünk méltó mértéke. Könnyű azt gondolni, hogy Jézus szeretete pusztán szentimentális vagy érzelmi dolog. Nos, csodálatos, amikor a Jézus iránti szeretetünk mögött érzelmi és szenvedélyes érzések vannak, ez nagyszerű. De mindig az ő parancsolatainak megtartásához kell kapcsolódnia, különösen az egymás szeretetére és az Istenben való bizalomra vonatkozó parancsolataihoz. Különben ez nem is szeretet. Bár a hangsúly a szereteten van, Jézus e szavai általános érvényűek keresztény engedelmességünkre is. A hívő ember számára az engedetlenség nem pusztán a teljesítmény vagy az erő hiányossága. Bizonyos értelemben a szeretet kudarca is. Aki a legjobban szereti Istent, az engedelmeskedik neki a legörömtelibb és legtermészetesebb módon. Ha valaki azt mondja: én nagyon szeretem Jézust, csak nem akarom, hogy ő mondja meg, hogyan éljem az életemet. Ez szörnyű félreértése mind Jézusnak, mind az iránta való szeretetünknek. Tehát, barátaim, nem vagyunk a Törvény alatt, mint Izrael volt, de kötelességünk, hogy engedelmeskedjünk Istennek, örömmel összhangban azzal, akivé Ő tett minket, vagy mondhatnám úgy is, hogy új teremtményként Jézus Krisztusban.
Hadd mondjak még valamit, Maria, {mielőtt rátérnék a beérkezett kérdésekre.} Nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy soha ne tegyük egyenlővé az engedelmességet a legalizmussal, a törvénykezéssel. Azaz, ha egy keresztény azt mondja, hogy engedelmeskednünk kell annak, amit Isten ebben a könyvben mond nekünk, mármint a törvény helyzetének helyes megértésével és mindezzel együtt. De ne tévedjünk, a Biblia megadja a Jézus Krisztusban hívőnek, a kereszténynek, annak, aki Isten új szövetsége alatt áll, a Biblia megmondja annak az embernek, hogyan kell élnie, tehát azt mondani, hogy "ezt be akarom tartani" nem törvénykezés. Azt mondani, hogy "nekünk, keresztényeknek ezt kell betartanunk" ez nem törvénykezés. Ez egyszerű engedelmesség Jézus Krisztusnak. Legyetek óvatosak! Az engedelmesség nem legalizmus, nem törvénykezés. Nos, vannak emberek, akik a jogi törvénykezést és az engedelmességre való felhívást a törvénykezés álcájaként használják, de ez a kettő nem ugyanaz.
Remélem, hogy ez hasznos számodra, Mária...
...
– A Törvény "vége"
– Két korszak
– Melkisédek rendje és papsága
EN ☆
