Titusz 2:3-5 ahol idősebb hölgyek mentorálnak fiatalokat
by Andreas Köstenberger
...
Az egyik fontos hely, ahol ezt megtehetjük, a Titusz 2. fejezet.
További részletekért lásd a 6. fejezetet Isten tervezése a férfi és a nő számára.
* { complementarian view: egymást kiegészítő szerepek}
Pál apostol Titusznak adott utasításai a Tit 2. fejezetben egy házi szabályzat részeként szerepelnek, amely az Egyházat Isten háztartásaként fogja fel.
Ennek a formának megfelelően Pál szolgálati utasításokat ad az idősebb férfiakra (2. v.), az idősebb és fiatalabb nőkre (3-5. v.), a fiatalabb férfiakra (6. v.), valamint a szolgákra (9-10. v.) vonatkozóan.
Mint Isten házának minden tagjának, a nőknek is "meg kell tagadniuk az istentelenséget (asebeia) és lemondani a világi szenvedélyekről, önfegyelmezett, egyenes és istenfélő (eusebōs) életet kell élniük", miközben Krisztus visszatérését várják (12-13. v.). Ezek a tulajdonságok részei Isten átfogó tervének, ahogy elküldte Krisztust,"hogy megváltsa" és "megtisztítsa magának a népet az ő tulajdonául, amely buzgólkodik a jó cselekedetekben" (a 14. versben figyeljük meg az utalást Izraelre, mint Isten "kincset érő tulajdonára minden nép között" lsd. 2Mózes 19:5).
Ennek fényében most rátérhetünk Pálnak a nőkre vonatkozó konkrét utasításaira a 3-5. versekben, amelyek két részre tagolódnak.két pozitív vonás két negatív vonást ölel körül:
(1) Tisztelet a viselkedésben (en katastēmati hieroprepeis). Az istenfélelemnek ki kell mutatkoznia a nő istenfélő jellemében. A nőnek a viselkedésében kell megmutatnia a tiszteletet, nem csupán belső hajlamának részeként. Ez megmutatkozhat abban, ahogyan beszél, ahogyan öltözködik, és ahogyan másokhoz viszonyul.
(2) Nem rágalmazók (mē diabolos). A "rágalmazó" (diabolos) szó erősebb, mint hogy pusztán pletykára utaljon (vö. 1Tim 5:13: phlyaroi). Diabolos az ördög szó is, aki a rágalmazó megtestesítője, mint a "testvérek vádlója"
(3) Nem rabjai a sok bornak (mē oinō pollō dedoulōmenas). A krétai kultúrában a nők számára különösen fontos volt, hogy elutasítsák a mértéktelen ivást, mert {a korra és társadalomra} a dekadens kicsapongás volt a jellemző. Az önuralom, ilyen és más tekintetben is, a tisztelettudó nők alapvető tulajdonsága.
(4) Tanítsátok, ami jó (kalodidaskalous, szó szerint "jó tanítók"). Az idősebb nőknek meg kell tanítaniuk a fiatal nőket arra, ami jó és Istennek tetsző. Az ESV itt egy új mondatot kezd, de a görögben ez {még} egy negyedik jellemző. Ezt az általános parancsot a 4-5. versek konkretizálják.
Figyelemre méltó, hogy a Titus 2-ben nem kevesebb, mint öt alkalommal fordul elő ugyanaz a szócsoport (sōphr-). A közvetlen szövegkörnyezetben az önuralom visszatérő tulajdonság, amelyről azt mondják, hogy mind az idősebb, mind a fiatalabb férfiak számára követendő, és amelyet az idősebb nőknek tanítaniuk kell a fiatal nőknek (2., 5., 6. v.; vö. 12. v.).
Egy érdekes párhuzamot találunk itt Pálnak azzal a parancsával, hogy az idősebb nők sōphronizō ("neveljék") a fiatal nőket, a 11-12. versekben, ahol Pál azt írja, hogy megjelent Isten kegyelme, amely (paideuō) önfegyelmezett életre "nevel minket". Végső soronIsten kegyelme az, ami kiképez minket, ezért az idősebb nők arra hivatottak, hogy Isten kegyelmének közvetítői legyenek a gyülekezetben élő fiatal nők életében.
Ezzel a tanítással összhangban Pál azt írja Titusznak, hogy az idősebb nőknek mondja el, hogyan tanítsanak a fiataloknak négy, a családjukra összpontosító tulajdonságot és három másik általános jellemzőt. A család és az otthon tekintetében az idősebb nőknek a fiatal nőket így kell tanítaniuk:
(1) Szeressék a férjüket (filandrosz, szó szerint "férjet szerető"). Nem feltételezhető, hogy ez természetes. A fiatal nőnek segítségre van szüksége ahhoz, hogy kimutassa a szeretetét a férje iránt. Ennek egy része magában foglalhatja a tiszteletről és a szexről szóló beszélgetéseket. Minden nőnek nyilvánvalóan egyedi igényei lesznek.
(2) Hogy szeressék a gyermekeiket (filoteknosz, szó szerint "gyermekszerető"). Ismét feltételezzük, hogy egy nőnek szüksége lesz némi mentorálásra a gyermekei szeretetében. A gyermeknevelésben sok mindent meg kell tanulni. Az életnek ezen a területén az odaadás az egyik legnagyobb hozzájárulás, amit a világnak egy nő adhat.
(3) Alázatosak legyenek a saját férjükkel (hypotassamenas tois idios andrasin). Ez azt jelenti, hogy kövesse a férje vezetését, és végső soron az ő döntéseire hagyatkozzon. Ez azt jelenti, hogy tehetségének és erejének területeit adja hozzá az egészhez a férj gondoskodása és vezetése keretei között.
(4) Otthon dolgozók legyenek (NASB; oikourgous; a KJV-ben egy későbbi változatos olvasat alapján "otthon tartók", oikourous). Egy párhuzamos szövegben Pál arra ösztönzi a fiatalabb özvegyeket, hogy "házasodjanak meg, szüljenek gyermeket, [és] vezessék háztartásukat (oikodespotein)" (1Tim 5:14; lásd még 1Tim 2:15). Az "otthon dolgozók" nem azt jelenti, hogy a nőknek soha nem szabadna az otthonon kívül dolgozniuk; inkább a súlypontjukat jelöli (vö. Péld 31:10-31). Továbbá, amikor a gyerekek már idősebbek vagy elhagyták az otthont, ez nagyobb mozgásteret engedhet a nőknek, bár továbbra is az otthonnak kell prioritást kapnia.
Az általános tulajdonságok tekintetében a fiatal nőket arra kell tanítani, hogy legyenek:
(5) Önuralommal teljesek (sōphronas). Az önuralom különböző formái jöhetnek itt szóba: türelem a család minden tagjával szemben; megfelelő beszéd, amely nemcsak a pletykától való tartózkodást foglalja magában, hanem mások pozitív ápolását és bátorítását is; önmérséklet az egészséges, megfelelően elosztott ételek elkészítésében a családi költségvetésen belül; és általános, előre tekintő és pozitív hozzáállás.
(6) Tiszták (hagnas). Ez magában foglalja a világi hatások, például az egészségtelen társulások és egészségtelen időtöltések eltávolítását. A fiatal nőknek nagyon oda kell figyelniük arra, hogy mit néznek, olvasnak és mire gondolnak. Az a nő, aki a szellemi életét a külső szépséggel szemben előtérbe helyezi, az istenfélő nők időtálló hagyományában áll (1Pét 3:4-6; vö. 1Tim 2:9-10).
(7) Kedvesek (agathas). Ez azt jelenti, hogy nem lehet edgy, ingerlékeny vagy gonosz a házastársával és a gyermekeivel szemben, és olyan módon bánik a családjával, hogy megérinti a családja szívét még akkor is, amikor kihívások merülnek fel.
Mindezt azért kell tenni, "hogy az Isten igéje ne legyen szidalmazva" (5. v.). Az embereknek nem szabad rosszat mondaniuk a nőkről, sem a krétai gyülekezetben Pál korában, sem a mi időnkben (vö. 8., 10. v.).
...
A teljes cikk itt található
...
A nők szerepe a Titusz 2:3-5-ben
Napjainkban és korunkban kevés olyan része van a Szentírásnak, amely annyira vitatott, mint az Újszövetség házi szabályai. Valóban, mivel a családi struktúrák egyre inkább felbomlanak, és a hierarchikus viszonyok - otthon, az egyházban vagy a munkahelyen - bizony gyakran visszaélésekkel, abúzussal járnak, a bibliai tanítás, miszerint a férfiaknak és a nőknek különálló, Isten adta szerepeik vannak és a nőknek alá kell vetniük magukat a férjüknek, nehéz helyzetbe jutott. Mégis, azok számára, akik elkötelezettek a Szentírás iránt, fontos közelebbről megvizsgálni, hogy mit mond Isten a férfi és a nő kapcsolatáról, és {most} különösen a nők szerepéről a Szentírásban.Az egyik fontos hely, ahol ezt megtehetjük, a Titusz 2. fejezet.
További részletekért lásd a 6. fejezetet Isten tervezése a férfi és a nő számára.
* { complementarian view: egymást kiegészítő szerepek}
Pál apostol Titusznak adott utasításai a Tit 2. fejezetben egy házi szabályzat részeként szerepelnek, amely az Egyházat Isten háztartásaként fogja fel.
Ennek a formának megfelelően Pál szolgálati utasításokat ad az idősebb férfiakra (2. v.), az idősebb és fiatalabb nőkre (3-5. v.), a fiatalabb férfiakra (6. v.), valamint a szolgákra (9-10. v.) vonatkozóan.
Mint Isten házának minden tagjának, a nőknek is "meg kell tagadniuk az istentelenséget (asebeia) és lemondani a világi szenvedélyekről, önfegyelmezett, egyenes és istenfélő (eusebōs) életet kell élniük", miközben Krisztus visszatérését várják (12-13. v.). Ezek a tulajdonságok részei Isten átfogó tervének, ahogy elküldte Krisztust,
Ennek fényében most rátérhetünk Pálnak a nőkre vonatkozó konkrét utasításaira a 3-5. versekben, amelyek két részre tagolódnak.
Az idősebb nők tiszteletet és önuralmat tanúsítanak (3. v.)
Az első szakasz előírja, hogy az idősebb (azaz érett) nőknek hogyan kell viselkedniük. A szöveg mintája chiasztikus (ABBA), ahol(1) Tisztelet a viselkedésben (en katastēmati hieroprepeis). Az istenfélelemnek ki kell mutatkoznia a nő istenfélő jellemében. A nőnek a viselkedésében kell megmutatnia a tiszteletet, nem csupán belső hajlamának részeként. Ez megmutatkozhat abban, ahogyan beszél, ahogyan öltözködik, és ahogyan másokhoz viszonyul.
(2) Nem rágalmazók (mē diabolos). A "rágalmazó" (diabolos) szó erősebb, mint hogy pusztán pletykára utaljon (vö. 1Tim 5:13: phlyaroi). Diabolos az ördög szó is, aki a rágalmazó megtestesítője, mint a "testvérek vádlója"
(3) Nem rabjai a sok bornak (mē oinō pollō dedoulōmenas). A krétai kultúrában a nők számára különösen fontos volt, hogy elutasítsák a mértéktelen ivást, mert {a korra és társadalomra} a dekadens kicsapongás volt a jellemző. Az önuralom, ilyen és más tekintetben is, a tisztelettudó nők alapvető tulajdonsága.
(4) Tanítsátok, ami jó (kalodidaskalous, szó szerint "jó tanítók"). Az idősebb nőknek meg kell tanítaniuk a fiatal nőket arra, ami jó és Istennek tetsző. Az ESV itt egy új mondatot kezd, de a görögben ez {még} egy negyedik jellemző. Ezt az általános parancsot a 4-5. versek konkretizálják.
Az idősebb nők feladata a fiatal nők képzése (4a. v.)
Az idősebb nőknek fontos feladata a fiatal nők képzése a gyülekezetben. Az ESV (sōphronizō) "kiképezni" fordítása az NIV-ben "sürgetni", a NASB-ben pedig "bátorítani". Az egész Újszövetségben ez a kifejezés csak itt fordul elő. Az eredetiben a szó valami olyasmit jelent, mint "egészséges elmére nevelni", vagyis arra késztetni valakit, hogy egészséges módon gondolkodjon az életéről és a prioritásairól. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a fiatal nőknek olyan gondolkodásmódot kell kialakítaniuk, amely a férjük és a gyermekeik iránti odaadásra és a háztartásuk jó vezetésére irányul.Figyelemre méltó, hogy a Titus 2-ben nem kevesebb, mint öt alkalommal fordul elő ugyanaz a szócsoport (sōphr-). A közvetlen szövegkörnyezetben az önuralom visszatérő tulajdonság, amelyről azt mondják, hogy mind az idősebb, mind a fiatalabb férfiak számára követendő, és amelyet az idősebb nőknek tanítaniuk kell a fiatal nőknek (2., 5., 6. v.; vö. 12. v.).
Egy érdekes párhuzamot találunk itt Pálnak azzal a parancsával, hogy az idősebb nők sōphronizō ("neveljék") a fiatal nőket, a 11-12. versekben, ahol Pál azt írja, hogy megjelent Isten kegyelme, amely (paideuō) önfegyelmezett életre "nevel minket". Végső soron
Mit tanítsanak az idősebb nők a fiatal nőknek (4b-5. v.)
A második szakasz azt fejti ki, hogy az idősebb nőknek konkrétan mit kell tanítaniuk a fiatalok számára a gyülekezetben. Titusznak nem magának kell tanítania a fiatal nőket; ez inkább az idősebb, érettebb keresztény nők feladata.Ezzel a tanítással összhangban Pál azt írja Titusznak, hogy az idősebb nőknek mondja el, hogyan tanítsanak a fiataloknak négy, a családjukra összpontosító tulajdonságot és három másik általános jellemzőt. A család és az otthon tekintetében az idősebb nőknek a fiatal nőket így kell tanítaniuk:
(1) Szeressék a férjüket (filandrosz, szó szerint "férjet szerető"). Nem feltételezhető, hogy ez természetes. A fiatal nőnek segítségre van szüksége ahhoz, hogy kimutassa a szeretetét a férje iránt. Ennek egy része magában foglalhatja a tiszteletről és a szexről szóló beszélgetéseket. Minden nőnek nyilvánvalóan egyedi igényei lesznek.
(2) Hogy szeressék a gyermekeiket (filoteknosz, szó szerint "gyermekszerető"). Ismét feltételezzük, hogy egy nőnek szüksége lesz némi mentorálásra a gyermekei szeretetében. A gyermeknevelésben sok mindent meg kell tanulni. Az életnek ezen a területén az odaadás az egyik legnagyobb hozzájárulás, amit a világnak egy nő adhat.
(3) Alázatosak legyenek a saját férjükkel (hypotassamenas tois idios andrasin). Ez azt jelenti, hogy kövesse a férje vezetését, és végső soron az ő döntéseire hagyatkozzon. Ez azt jelenti, hogy tehetségének és erejének területeit adja hozzá az egészhez a férj gondoskodása és vezetése keretei között.
(4) Otthon dolgozók legyenek (NASB; oikourgous; a KJV-ben egy későbbi változatos olvasat alapján "otthon tartók", oikourous). Egy párhuzamos szövegben Pál arra ösztönzi a fiatalabb özvegyeket, hogy "házasodjanak meg, szüljenek gyermeket, [és] vezessék háztartásukat (oikodespotein)" (1Tim 5:14; lásd még 1Tim 2:15). Az "otthon dolgozók" nem azt jelenti, hogy a nőknek soha nem szabadna az otthonon kívül dolgozniuk; inkább a súlypontjukat jelöli (vö. Péld 31:10-31). Továbbá, amikor a gyerekek már idősebbek vagy elhagyták az otthont, ez nagyobb mozgásteret engedhet a nőknek, bár továbbra is az otthonnak kell prioritást kapnia.
Az általános tulajdonságok tekintetében a fiatal nőket arra kell tanítani, hogy legyenek:
(5) Önuralommal teljesek (sōphronas). Az önuralom különböző formái jöhetnek itt szóba: türelem a család minden tagjával szemben; megfelelő beszéd, amely nemcsak a pletykától való tartózkodást foglalja magában, hanem mások pozitív ápolását és bátorítását is; önmérséklet az egészséges, megfelelően elosztott ételek elkészítésében a családi költségvetésen belül; és általános, előre tekintő és pozitív hozzáállás.
(6) Tiszták (hagnas). Ez magában foglalja a világi hatások, például az egészségtelen társulások és egészségtelen időtöltések eltávolítását. A fiatal nőknek nagyon oda kell figyelniük arra, hogy mit néznek, olvasnak és mire gondolnak. Az a nő, aki a szellemi életét a külső szépséggel szemben előtérbe helyezi, az istenfélő nők időtálló hagyományában áll (1Pét 3:4-6; vö. 1Tim 2:9-10).
(7) Kedvesek (agathas). Ez azt jelenti, hogy nem lehet edgy, ingerlékeny vagy gonosz a házastársával és a gyermekeivel szemben, és olyan módon bánik a családjával, hogy megérinti a családja szívét még akkor is, amikor kihívások merülnek fel.
Mindezt azért kell tenni, "hogy az Isten igéje ne legyen szidalmazva" (5. v.). Az embereknek nem szabad rosszat mondaniuk a nőkről, sem a krétai gyülekezetben Pál korában, sem a mi időnkben (vö. 8., 10. v.).
Következtetés
Pálnak a Titusz 2:3-5-ben található, a fiatal nők mentorálására vonatkozó utasításai mintául szolgálhatnak fiatal és idős nők számára egyaránt, hogy hogyan éljék meg hitüket a mai gyülekezetben, otthon és a világban. Ezért elegedhetetlen, hogy a gyülekezetben az érett idősebb nők segítsék a fiatal nőket abban, hogy helyesen gondolkodjanak a prioritásaikról, és hogy fegyelmezett és önuralomra törekvő életet éljenek. Ezt nevezhetjük "mentori megbízatásnak" is. Egy olyan világban, amely gyakran lebecsüli a nők házasság és a gyermekek iránti odaadását, ez a szakasz, bár mélyen ellenkultúrális, visszavezet bennünket Isten céljához, hogy a nőket az ő dicsőségére és saját, valamint mások javára alkotta....
A teljes cikk itt található
EN
