Félelem VS elfogadás

Az isteni szeretet apostoli fogalma, amelyet "Agapénak" neveznek, megkülönböztetendő a szeretet más formáitól, mint például a barátság vagy a ragaszkodás.
Az agapét helyesen kulturális és nyelvészeti fogalomként (és nem teológiai tárgyként) értelmezzük. A görög nyelvben az adakozó, önátadó, befogadó szeretetre használják, néha olyan események leírására, mint a meghívás/invitálás, a vendéglátás és az ünnepségek (gyakran esküvőkhöz társítva).
A Jézus tanításai és eme képi kifejezés közötti kapcsolat Nagyon szoros. Jézus Krisztus kihangsúlyozza, hogy az Agape az Ő Királyságába való meghívás ábrázolása.
Ennek a meghívásnak következményei és különböző gyümölcsei vannak az életünkben.

A Szeretet himnuszával kezdem el a jegyzetet:

1Kor 13
Ha képes vagyok emberek vagy angyalok nyelvén beszélni, de isteni szeretet nincs bennem, olyan leszek, mint egy zajos cintányér, vagy egy zörgő cimbalom.
2 Ha megkaptam a prófétálás ajándékát, ha ismerek minden titkos igazságot, ha minden tudás a birtokomban is van, ha olyan erős hitem van, hogy hegyeket is elmozdítok vele, de nincs bennem isteni szeretet, semmi vagyok!
3 Ha minden vagyonomat elosztom a szegények között, ha a testemet feláldozom, hogy tűzben égjen el, de isteni szeretet nincs bennem, semmit nem érek el vele.

4 Az isteni szeretet türelmes és jóságos. Ez a szeretet nem féltékeny, nem irigy, nem dicsekszik, nem büszke, 5 nem viselkedik gorombán, nem a maga hasznát keresi, nem lesz indulatos, nem tartja számon, ha valaki rosszul báni vele, 6 nem örül az igazságtalanságnak, de együtt örül az igazsággal. 7 Az isteni szeretet mindent eltűr, mindig hisz, mindig remél, mindenben kitart.

8 Ez a szeretet soha nem fogy el. Elmúlik a prófétálás, elmúlik a nyelveken szólás, elmúlik minden tudás. 9 Mert töredékesek az ismereteink és a prófétálásunk is. 10 Amikor azonban eljön a teljesség, a töredékes feleslegessé válik.

11 Amikor gyermek voltam, úgy beszéltem és úgy gondolkodtam, mint a gyermekek. Mikor azonban felnőttem, elhagytam a gyerekes dolgokat. 12 Mi is hasonlóképpen vagyunk: most csak úgy látjuk a valóságot, mintha egy homályos tükörben szemlélnénk. De mikor eljön a teljesség, mindent szemtől-szembe és világosan fogunk látni. Most mindent csak töredékesen ismerek és értek, de akkor majd olyan tökéletesen fogok ismerni és érteni mindent, ahogyan maga Isten ismer engem.

13 Ez a három azonban mindig megmarad: a hit, a remény, és a szeretet. Ezek közül azonban az isteni szeretet a nagyobb.

Szeretet és szeretet között... 

Mit is jelent ez az isteni szeretet, amit egy különben ritkán használt szóval {Agape} írnak le az apostolok?

Ez ugyanis nem filia=kedvelés és nem eros=vonzódás, hanem a hétköznapok érzelmi - kapcsolati szálaitól különböző hozzáállás. 

Igen - még csak az érzelmi része is sokkal több, mint egy alkalmi hangulat ...
Szeretet és szeretet között óriási különbség van - mekkora tehát a különbség az ember és Isten szeretete között?

Agape

Az agape mára már egy vallásos kifejezés lett. Könnyedén beszélnek róla azok is, akik bőven "betöltik" a Páli tanítás többi részét a bűnös testies magatartások listáját. (4-7.v.) Pedig épp ott tanulunk arról: mi nem az Agape.

A jó megközelítés kulturális és nyelvi, nem pedig teológiai.
Az agape szót a görög kultúrában az invitálás, vendégeskedés, sőt közös ünneplés alkalmaira használják. Talán érdekesség, hogy az angolban a "tátott szájjal bámul" jelentés maradt meg - lehetséges lenne, hogy régebben még kapcsolódott az "ünnepi eseményre invitáló" gondolathoz...? (ez azonban csak tűnődés)

Az agape mindig egy közös ünnepi esemény vonzata. Igen sokszor esküvőé. Ha valaki látta a "bazi nagy görög lagzi" c. mozit - nos teljes képet kapott az ilyen ünnepről. Egy ilyen több napos mediterrán esemény ugyanis szinte pontosan megegyezik a Szentírásban olvasható közel-keleti esküvőkkel. 

Ami minket érint ebből az, hogy Jézus és tanítványai nem véletlenül szólnak és tanítanak ezzel a képpel. Nem véletlen hogy nem doktrínát, hanem tanítást adnak nekünk - az invitálás útját mutatva. Invitálást az Ő ünnepére, azaz az Ő országába. 

Félelem nincs

Félelem nincs az {agape} szeretetben, ellenkezőleg a bevégzett szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelemnek büntetés jellege van (gyötrelemmel jár), és aki fél, nem lett bevégzetté a szeretetben.
Mi azért szeretünk, mert előzőleg ő szeretett bennünket.
1 Jn. 4:18-19

Itt, az utóbbi mondat kapcsán érdemes megegyezni, hogy az apostolok csakis az Úrral való kapcsolat gyümölcsét nézik. Soha nem várják el, hogy az ember a maga erejéből tegyen meg isteni dolgokat. Az agape szeretet isteni eredetű. Ezen látszik a Vele való intim kapcsolatunk. Itt lepleződik le a pusztán vallásos ember. Ő valójában nincs a kegyelem szabadságában. Követelmények rabja. Ezt várja el másoktól is. Nincs az isteni elfogadásban. Ezért fél. Ezért nem fog senkit invitálni szeretetből.

A Vőlegény aki késik

Az Igében olvashatjuk, Bemerítő János kihirdeti, Jézus Krisztus pedig többször kifejezetten mondja, hogy ezen a lagzin ő, Krisztus a vőlegény :

A. Bemerítő János ezt mondja Jézusról:

A vőlegény barátjában, aki ott áll, és hallgatja őt, nagy örömet kelt, ha a vőlegény szavát hallhatja... az én örömöm teljessé vált. 
János ev. 3:29

B. Jézus mondja:

Hát lehetséges, hogy a lakodalmas ház fiai gyászban üljenek, amíg a vőlegény náluk tartózkodik? Jöhetnek napok, mikor a vőlegényt elveszik tőlük, akkor majd böjtölni fognak. 
Máté ev 9:15

Később Jézus nyíltan megmondja, hogy az esküvő Isten Királyságának képe - és nem mindegy hogyan készülünk rá. Mi pedig a zsidó esküvő egyik régi hagyományában az éjszakai várakozás időszakában kereshetjük a kulcsot.

Éjjel jövök el

A mennyek királysága tíz olyan szűzhöz lesz hasonló, kik fogták lámpáikat és kimentek a vőlegény elé. Közülük öt ostoba volt, öt pedig eszes. Ostobák voltak ugyanis azok, akik lámpát fogtak ugyan, de nem vittek magukkal olajat.. 

Miután a vőlegény késett, mindannyian elszunnyadtak, és aludtak. Éjfélkor kiáltás hangzott: Ni, a vőlegény! Jertek ki elébe! Akkor a szüzek mind felkeltek, és felszerelték lámpáikat.
De az ostobák... 
Máté 25:1

..magatok pontosan tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint tolvaj szokott éjjel
1Thessz.5:2

Úgy fog eljönni majd az Úrnak napja, mint egy tolvaj
2Pt 3:10

A jelenések könyvében a dicsőséges Krisztus ismét figyelmeztet minket hívőket:

Lásd! Tolvajként megyek el. Boldog, aki ébren lesz, és megőrzi ruháit, hogy mezítelenül ne járjon, és meg ne lássák torz alakját. 
Jel 16:15

Mi hívők tehát erre az esküvői eseményre vagyunk elhíva! És erre a készenléti várakozásra!

Amikor azt halljuk, hogy:"Úgy szerette {Agape szeretettel} Isten a világot" {minket embereket}, akkor olyan módon invitálta meg közösségébe a világ embereit, hogy ehhez egyszülött Fiát adta oda, cserébe értük, bűneikért – hogy aki hisz a Fiában, az ne pusztuljon el, hanem örök életet kapjon.
"Isten nem azért küldte a Fiát az emberek közé, hogy elítélje őket, hanem azért, hogy a Fiú közreműködésével megmenekül­hessenek..."

Azt az üzenetet kapjuk tehát, hogy Isten így invitálta meg az {egész} világot. Mindenkit. Rokonokat és idegeneket.

Amikor pedig Őt követjük, mi is részt veszünk a családi invitálásban, a Vele való szenvedésben, a Rá való végső várakozásban - és az Úr ünnepében.

A mennyei forrásból származó agapé szeretet tehát eloszlatja a félelmet, és az Úrral való kapcsolat gyümölcse, szemben a puszta vallási ragaszkodással, amelyet az igények és a félelem vezérel.

Kérdés: az igényeknek élünk, magunknak, félelemben, vagy másokat hívunk, agapé által?

EN

☆